Kincset érő, szunnyadó rózsák

A rózsanemesítés főként néhány német, francia és amerikai cég kezében van. Léteznek azonban kelet-európai rózsafajták is, melyek genetikai állományuk révén kiválóan alkalmazkodnak a helyi kontinentális klímához és ezért felbecsülhetetlen értékűek. Az egyik ilyen kelet-európai rózsanemesítő Márk Gergely (1923–2012) volt, akinek az életműve súlyos veszélyben van, mindörökre elveszhet.

A rózsa nemesítésénél már régóta fontos kritérium az ellenállóképesség növelése. Ezen a területen kimagasló érdemeket szerzett a múltban Geschwind Rudolf (1829–1910), akinek munkásságára alapoz a mai modern rózsanemesítés is. A XIX. század végén általa bevezetett vadrózsával történő keresztezéseknek köszönhetően olyan fagyálló fajták jöttek létre, melyek új fejezetet nyitottak a rózsák felhasználhatóságának történetében. Körülbelül 100 évvel később Márk Gergelynek a mai Magyarországon is sikerült olyan rózsafajtákat nemesíteni, amelyek különösen nehéz körülmények között is ellenállónak bizonyultak. Így lehetőség nyílott arra, hogy olyan helyekre is rózsákat lehessen ültetni, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. A Márk-rózsák kiváló ellenállóképessége megmutatkozik többek között mind az erős fagyok, mind a nyári forróság idején, valamint a nagy hőingadozásoknál és a hosszan tartó csapadékos periódusok alatt is. Néhány fajta még a 8 pH értéket meghaladó talajokat is elviseli.

Szakma és elhivatottság

Márk Gergely agrármérnöki diplomával tudományos munkatársként dolgozott Budapesten egy állami kutatóintézetben. Itt létesített többekkel egy több ezer rózsafajtát befogadó rózsakertet, vizsgálta ezek tulajdonságait és az eredményeket „A rózsa” című könyvében foglalta össze, melyet a VEB Deutscher Landwirtschaftsverlag 1963-ban „Die Rose” címen adott ki Berlinben. Akkoriban kezdett hozzá, ha korlátozott mértékben is, új fajták nemesítéséhez. „Budatétény” nevű rózsáját 1963-ban a hamburgi kertészeti világkiállításon aranyéremmel díjazták.

Miután 1981-ben nyugdíjba ment, lehetősége nyílt Budapest közelében egy 2 ha nagyságú, lápos területet megvásárolni. Elszántan, saját kezével, csak ásót és kapát használva, sikerült a telket művelésre alkalmassá tennie. Ezen a helyen 30 éven át, igen kedvezőtlen körülmények között, a legjobbakat kiválasztva, naponta gondozta a saját rózsáit.

Minden nagyon nehezen ment. Egyrészt a talajviszonyok még mezőgazdasági hasznosításra is alkalmatlanok voltak, nem beszélve a rózsatermesztésről. Másrészt csak a rózsák minimális ápolására volt lehetőség, mivel az egyetlen bevételi forrás Márk Gergely szerény nyugdíja volt. Ezenkívül sem folyóvíz, sem elektromos áram nem állt rendelkezésére, noha Magyarországon a nyarak szárazak és a telek hidegek.

A rózsáknak, melyeket kizárólag a szabadban termesztett, igen nehéz körülményekkel kellett dacolniuk. Azokat a fajtákat, amelyek az elvárásainak nem feleltek meg, azonnal kiválogatta. Semmi kényeztetés, trágyázás vagy gomba elleni permetezés nem jöhetett számításba. A magyar Márk-rózsák ellenállóképességét bizonyítja egy kényszerűpróbatétel is: miután a megsemmisülés veszélyével fenyegetett rózsaállomány az eredeti kertből egy új telephelyre sikeresen áttelepítésre került, a régi telket, néhány alkalmi fűnyírástól eltekintve, nem volt, aki gondozza. Jóllehet a véletlenül megmaradt rózsatöveket nem ápolták, mégis egy részük még éveken keresztül pompásan virágzott a kedvezőtlen körülmények ellenére is.

„Szent Erzsébet”

A Márk-rózsák egyik leghíresebb fajtája az 1988-ban bevezetett és a 2000-ben Rómában megrendezett nemzetközi versenyen a parkrózsák kategóriájában aranyérmet nyert „Szent Erzsébet” rózsa, teljes nevén „Árpád-házi Szent Erzsébet emléke”. A magyar királylány, akit német nyelvterületen „Elisabeth von Thüringen” azaz Türingiai Erzsébetnek neveznek, valamint angolul „St. Elisabeth of Hungary”, vagyis Magyarországi Szent Erzsébetként emlegetnek, Európa-szerte nagy tiszteletnek örvend.

„Árpád-házi szent Erzsébet emléke” parkrózsa

Ez a kereskedelemben „Szent Erzsébet” vagy „ÁSZE” néven kapható rózsafajta nagy és illatos virágaival, dús és sokáig pompázó állományának köszönhetően, joggal lesz egyre kedveltebb. Mint magas bokorrózsa, lehetőség szerint egy szoliter helyet igényel, de futórózsaként is jól mutat. Megfelelő körülmények között pl. egy kő- vagy téglafal elé ültetve egyetlen szezonban több száz virágot is hozhat. Vágórózsának is kiváló. Ennek a rózsának tulajdonképpen egyetlen kertből sem szabadna hiányoznia.

„Mami” parkrózsa

„Regéc” floribunda

„Borsi” miniatűr

„Kigyóssy Éva” teahibrid

A Márk-rózsakert új telephelye

E sorok szerzője, dr. Kigyóssy-Schmidt Éva, 2004 novemberében ismerkedett meg Márk Gergellyel. A késő őszi idő ellenére még sok rózsa pompásan virágzott a nemesítő kertjében – ami a szerzőt azonnal meggyőzte az állomány értékéről. Egyidejűleg az is világossá vált számára, hogy az akkor még alig ismert Márk-rózsák jövője veszélyben van. 2007-ben a Német Rózsabarátok Szövetsége egyesület ügyvezetőnőjének, Elke Gottschallnak a segítségével sikerült az első 100 Szent Erzsébet rózsatövet neves német rózsagyűjteményekben elhelyeznie. Ezek után sokszor volt alkalma arra, hogy ajándékozás útján nem csak Európába, hanem Japánba, Kanadába és az USAba is eljuttassa ezt a rózsát. Előadások és publikációk sorával keltette fel a rózsaszerető emberek figyelmét és érdeklődését. Ez azonban csak a kezdet volt.

Rózsabarátok: Márk Gergely tenyésztő és Kigyóssy-Schmidt Éva

Márk Gergely 2012-ben bekövetkezett halála után a rózsakertje fenntartó és gondozó nélkül maradt, sőt a terület beépítése is szóba került. Így az itt található 700-800 új rózsafajta fennmaradása veszélybe került. Ahhoz, hogy megmentésük biztosítva legyen, sürgősen egy új helyre kellett áttelepíteni az állományt, ehhez azonban előbb egy megfelelő telket kellett keresni. Kigyóssy-Schmidt Éva abban a szerencsés anyagi helyzetben volt, hogy finanszírozni tudta ezt a projektet. Ráadásul Pócs Margit személyében egy kiváló, kompetens társat talált.

Pócs Margit gondozza az acsádi Márk Örökség Rózsakertet

Pócs Margit, aki egyrészt egy rózsakertész mély hozzáértésével gondozza a gyűjtemény rózsáit, másrészt kiváló szervezési készségekkel is rendelkezik, elszántan harcol a rózsák fennmaradásáért. Segítségével sikerült a Márk Gergely-rózsakert számára telket vásárolni az osztrák határtól nem messze, (Bécstől kb. 130 km távolságban lévő) Szombathely közelében, egy Acsád nevű faluban, ahol Kigyóssy-Schmidt Éva Pócs Margittal együtt megalapította a „Márk Örökség Rózsakert” Nonprofit Kft.-t.

A szakmai körökben nagyra becsült Somlósi Lajos adományozta a projektnek a bemutatókertet díszítő téglafal tervét. Pócs Margit nagy szakértelemmel tervezte és kitartó munkával alakította ki a bemutatókertet. Voltak évek, amikor több ezer vadrózsaalanyt oltott be nemesítő anyaggal. A gyors rózsamentés szükségessége beigazolódott, 8 évvel Márk Gergely halála után számos általa nemesített fajtából már csak itt, az acsádi „Márk Örökség Rózsakert”-ben léteznek példányok.

Segítse Ön is Márk Gergely rózsanemesítő szellemi örökségének megőrzését a Márk-Rózsa Barátok Egyesületnek nyújtott adományával!

Márk-Rózsa Barátok Egyesület
OTP Bank 11747006-27252877-00000000
IBAN: HU40 1174 7006 2725 2877 0000 0000
SWIFT: OTPVHUHB

A Márk-örökség továbbvitele

A Márk-rózsagyűjtemény gondozói két fontos célt követnek. Egyrészt, hogy a rózsák botanikai értelemben fennmaradjanak és az eddig még be nem vezetett fajtákat megfigyeljék és szelektálják. Egyidejű cél még Márk Gergely rózsanemesítő szellemi örökségének a feldolgozása. E téren Kigyóssy-Schmidt Éva személyes tapasztalatai és a néhai rózsatermesztő privát dokumentációi is rendelkezésre állnak. Ez a feladat azért bír óriási jelentőséggel, mert az idő múlásával egyre több információ vész el. A megvalósításához széleskörű jogosultság áll rendelkezésére, beleértve új fajták bevezetését is. A híres rózsaszakértőnek, Erich Unmuthnak pl. igen jó véleménye van a Márk-rózsákról. A badeni „Rosenkultivarium”-ban ezekből mintegy 20 fajtát gondoznak és további 10-20 példányt szeretnének még feltétlenül ide és lehetőség szerint a Sangerhausenban lévő „Europa-Rosarium”-ba is beszerezni. Véleménye szerint e rózsák között még számos fajta hasonló kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a „Szent Erzsébet” rózsa.

A mentési akció folytatása tehát azért is fontos, mert a még bevezetésre váró fajták szelektálása és szaporítása időigényes. Ebben az évben történt meg a legjobb jelöltek közül az első kiválogatás. Ezekből valószínűleg a következő őszre már néhány tő rendelkezésre fog állni.

A tenyészkertben még mindig számos új fajta bevezetésére vár

Bizonytalan jövő

A fennmaradás biztosításának első fázisa a nagy erőfeszítéseket igénylő áttelepítéssel lezárult. Mivel azonban az anyagi források elapadtak, a rózsaállomány megmaradása ismét veszélyben forog. Jelenleg a kert gondozásának a terhe olyan nagy, hogy a fenntartók nincsenek abban a helyzetben, hogy jelentősebb gazdasági tevékenységet végezzenek. Reklámra, publikálásra, interneten való megjelenítésre sem idő, sem pénz nem áll rendelkezésre. A rózsakert további fennmaradásának támogatására megalakult a bejegyzett Márk-Rózsa Barátok Egyesület. Az alapszabály szerint az egyesület kizárólagos célja, hogy Márk Gergely kihalással fenyegetett rózsafajtáinak, fajtajelöltjeinek és kutatási anyagainak fennmaradását, valamint az eltűnéssel veszélyeztetett törzsállomány lementését támogassa. Közpénzek hiányában jelenleg az egyesület kizárólag adományokból és magántámogatásokból tartja fenn magát.

„Rozália” futórózsa

A nemesített rózsák értékéről

A bevezetőben említett párhuzamosságok a két keleteurópai rózsanemesítő Geschwind Rudolf és Márk Gergely között nagyon sokrétűek: mindkettőjüknek megadatott, hogy a maga idejének viszonylatában, életük folyamán közel 50 évig, olyan rózsákat nemesíthessen, melyek betegségek ellen és extrém környezeti kihívásokkal szemben különösen magas ellenállóképességet mutatnak. Mindkettőjük életművét kb. 800-1000 új fajtára becslik. Szakértői vélemények szerint azonban napjainkra már csak 30-nál kevesebb beazonosítható Geschwind rózsafajta maradt fenn. Azért, hogy ne ugyanerre a sorsra jussanak a magyar Márk rózsák is, néhány elkötelezett, önkéntes munkát végző, erejük végső határáig kitartó, saját anyagi forrásaikat is befektető ember küzd. Itt nem csak néhány szép rózsáról van szó, amit a kertbe elültethetünk. Ez az életmű egy felbecsülhetetlen értékű szellemi örökséget képvisel, melyet kötelesek vagyunk megmenteni a jövő generációi számára.

Kigyóssy-Schmidt Éva

Ez a cikk az Osztrák Agrárkiadó (Österreichischer Agrarverlag) és az Osztrák Kertépítő Társaság (Österreichische Gartenbau-Gesellschaft) által kiadott „GARTEN+HAUS” (KERT+HÁZ) magazin 2020. júniusi számában megjelent „Rosenschätze mit Zukunftspotential” című cikk fordítása.

Köszönetnyilvánítás

Sok rózsakedvelő osztja a kihalással fenyegetett Márkrózsák további sorsával kapcsolatos aggodalmunkat. 2020 elején a Berlini Rózsabarátok köréhez tartozó Thomas Marschall arról a lehetőségről tanácskozott osztrák és svájci rózsaszakértőkkel, hogy az Osztrák Agrárkiadó és az Osztrák Kertépítő Társaság által kiadott „GARTEN+HAUS“ (KERT+HÁZ) című tekintélyes lapban megjelentetnek egy cikket, amelyben felkarolják e témát. Behcet Ciragan, Theo Keller, Niklaus Kienast valamint Erich Unmuth urak az Elisabeth és Hugó Hersberger-Tschudin házaspár kezdeményezésére és az ő közreműködésükkel felvették a kapcsolatot az Osztrák Kertépítő Társasággal. Elisabeth Kalous ajánlásának köszönhetően az Osztrák Kertépítő Társaság beleegyezett a cikk publikálásába.

Külön hálás köszönet illeti ezért a gesztusért úgy az Osztrák Kertépítő Társaságot, mint Kalous asszonyt, aki a Márk-rózsák megmentésének ügyét a kezébe vette és fáradságot nem ismerő munkával látott hozzá a cikk szerkesztéséhez. A cikk előkészítésében sok Márk-rózsa barát vett részt. Képviseletükben megemlítjük: Rudolf Blasnik, Papp Tibor és Hans-Werner Schmidt urak nevét.

A szerző, Kigyóssy-Schmidt Éva, szívélyes köszönetet mond minden közreműködőnek. Ő biztos abban, hogy a cikk megjelenése hozzájárul a Márk-Rózsa Barátok körének kiszélesedéséhez.

Berlin, 2020. június

Facebook