Tisztelgünk Márk Gergely (1923–2012) világhírű magyar rózsanemesítő hagyatéka előtt

2012 novemberében elment tőlünk nagyra becsült és szeretett Barátunk, Márk Gergely. Ötven évet meghaladó munkássága alatt több mint 800 magyar rózsa került ki kezei alól.

Egész életét a rózsafajták értékelésének és a rózsanemesítésnek szentelte. Vasakaratú, makacsul kitartó, széleskörű szakértelemről tanúságot tevő, mély történelmi és irodalmi tudású, nagyon jó humorú ember volt. Munkássága a Horváth M. Mihály, Geschwind Rudolf és a Mühle testvérek által képviselt magyar rózsanemesítő hagyományok méltó folytatása.

Gergely Márk

Miután 1950-ben végzett a budapesti Agrártudományi Egyetemen, Márk Gergely a budapesti Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott. A rózsanemesítéssel párhuzamosan itt hozta létre az akkori Európa egyik legnagyobb rozáriumát. 1981-től, nyugdíjba menetelétől kezdve, saját kertjében, szinte kizárólag saját erőből a Magyar Rózsák Kertjében, Törökbálinton, Budapest közelében folytatta munkáját. Rózsái több nemzetközi elismerésben részesültek. Így például 1963-ban, Hamburgban az „Internationale Gartenausstelung”-on (IGA) a ’Budatétény’ nevű teahibrid rózsája nyert újszerű, barackos, sárgás-piros színéért aranyérmet, míg az ’Árpád-házi Szent Erzsébet emléke’ 2000-ben a futó- és parkrózsák kategóriájában nyerte el Rómában az aranyérmet.

Márk Gergely számos szakmai művet is írt. A „Die Rose” című könyve, amelyet a VEB Landwirtschaftsverlag, Berlin, 1962-ben adott ki, 1964-ben ezüstérmet nyert Párizsban. Lexikális művét, a „Magyar rózsák könyve”-t, 2004-ben adta ki magyarul a Mezőgazda Kiadó Budapesten.

Rózsafajtáinak több mint 80 %-a kizárólag szabadföldi körülmények között jött létre, és így jól alkalmazkodnak a szélsőséges magyar éghajlati és időjárási viszonyokhoz. Nem egy közülük igen alkalmas közterületi parkok díszítésére is.

Figyelemre méltó az átlagon felüli fagyállósággal rendelkező magyar rózsák aránya, a hosszan tartó virágzási periódus, a sziromlevelek színjátékának intenzitása valamint a porzókör láthatóságának gyakorisága. Ezek a jellemzők sok esetben a rózsák kellemes illatával párosulnak. A fent felsorolt ismérveknek maximálisan eleget tesz Márk Gergely aranyérmes rózsája ’Árpád-házi Szent Erzsébet emléke’. Méltán tett szert ez a rózsa az utóbbi években hazánkon túl is egyre nagyobb népszerűségre. Európa számos ismert közterületi rózsagyűjteményében is megtalálható. De eljutott Japánba, Kanadába és az USA-ba is.

Márk Gergely munkásságáért számos magas állami és szakmai kitüntetésben részesült. De életművének legnagyobb elismerését az a tény jelenti, hogy az utóbbi években egyre nő a Márk rózsafajtákat őrző közterületi rózsakertek száma. Ezen túlmenően ígéretesen halad előre a Márk rózsák fennmaradását célzó törekvés. 2012-ben sikerült Magyarországon több száz Márk-fajtát új telephelyekre leszaporítani. Idén ősszel német magánkertek is befogadtak fajtamentés céljából néhány Márk-fajtát. Még messze nincs ugyan biztosítva a márki örökség sorsa, de bízunk benne, hogy a lehető legtöbb Márk-rózsa marad fenn utódainknak. S ezzel beteljesedik Márk Gergely életcélja, amelyet ő így fogalmazott meg:

Rózsáimmal igyekszem szebbé tenni a világot. Az emberek örömére.

Az alkotók önfeláldozó munkája eredményeként Márk Gergely 89. születésnapjára, 2012. október 27-ére készült el és került bemutatásra egy Márk-dokumentumfilm, amely időközben már egy aranyérmet is nyert. „Rózsaember“ a címe. Mély hálával és köszönettel tartjuk meg a „Rózsaember“, a szerény, állhatatos és hűséges barát emlékét szívünkben.

Szöveg és fotó: Kigyóssy-Schmidt Éva

Facebook